Babits Mihály és Szabó Lőrinc barátsága

Szabó Lőrinc, a tanítvány Szabó Lőrinc már kamasz korában olvasta és iskolai füzetekbe másolta Ady, Babits, Baudelaire, Verlaine verseit, ekkor születtek első műfordítói kísérletei. Budapestre utazott, beiratkozott a Műegyetem gépészmérnöki karára, majd átment a budapesti egyetem magyar–német–latin szakára. Veseit elvitte a Nyugat szerkesztőségébe Babitshoz, aki nem sokkal később a barátságába fogadta.

Babits, a mester Babits Mihály 1919 májusától a modern magyar irodalom és világirodalom rendes tanára lett a budapesti egyetemen. Szabó Lőrincet előadásaival kapcsolatosan tanársegédi teendőkkel bízta meg, majd a fiatal költőt 1920. július 2-án lakásába fogadta (Reviczky u. 7. III. 15.).

EllentétükSzabó Lőrinc ezt kereste Babitsban : Szabó Lőrinc a lázadó világának megzabolázását a higgadtságot, az érett magatartást akarta megtanulni mesterétől.

EllentétükBabits ezt kereste Szabó Lőrincben: Kettejük kapcsolatában valójában két ellentétes egyéniség – ellentétes nosztalgiája találkozott egymással. Babits Mihály Szabó Lőrincben az életre készülő kamaszt kereste, aki mellett levetkőzte gátlásait.

A konfliktusuk egyik oka Tanner Ilona, a 25 éves, szőke, karcsú, fiatal nő a Nyugatban szeretett volna verseivel megjelenni. Ezért Babits Mihályt a lakásán kereste fel. Szabó Lőrincnek megtetszett a bátor, kék szemű látogató. Hevesen udvarolni kezdett neki. Ilonkának előbb imponáló, hogy valaki komolyan veszi, költészetről, gondjairól, családjáról lehet beszélgetni a "csúnya, fekete fiúval". Szabó Lőrinc el is jegyezte Tanner Ilonát.

Hatásuk egymásraBabits zárkózottsága eltűnik, és ez a barátság lesz az, amelyik segít leoldani a magányát és összehozza Babitsot a későbbi feleségével, Tanner Ilonával.Szabó Lőrinc pedig kijárta Babits emberi és költői iskoláját, és megbirkózott a legnehezebb fordítói feladatával.

Babits és Török Sophie Babits Mihály és Tanner Ilona 1921. január 15-én kötött házasságot. Török Sophie alkotói nevet Babits Mihály adta művészetkedvelő, költő-feleségének.

Babits Mihály Szabó Lőrinc költészetérőlBabits Mihály ezt írta Szabó Lőrinc első kötetéről az 1923-ban megjelent kritikájában: „Aki nem tudná, alig hinné, hogy Szabó Lőrinc- a Föld, Erdő, Isten című verses könyv szerzője – ebből az új háborúban nőtt korosztályból való. Alig ismerünk higgadtabb lírát az övénél, szinte ész és tapasztalás látszanak szólni verseiből, s még legérzelmibb hangjai is inkább a kiábrándultság, mint a forrongás hangjai, nem szenvedélyes, hanem nyugodt és bölcs kiábrándulásé…”

Babits elismerően ír Szabó Lőrinc verses kötetéről. Kedvelte, hogy nem fiatalosan ír ifjú kora ellenére. Távol van a fiatalság pongyolaságától. A műfordítások hatására korán megjelent költészetében a fegyelmezettség. Szabó Lőrinc költeményei intellektuális szépérzékhez szólnak szemben a modern lírával. Ez gyönyörködtette Babitsot. Ez az első cikkek egyike, mely Szabó Lőrincről, mint eredeti költőről megjelent, és amely még alig mutatja a költő későbbi arculatát.

A konfliktusuk másik oka Szabó Lőrinc később hátat fordított mesterének, és a Nyugat szellemiségének. Maga köré gyűjtötte az új költőnemzedéket. 1927. február 27-én Pandora címmel önálló folyóiratot indított, a Nyugat ellenzéki lapjaként.

Az elismerésSzabó Lőrinc elismert, ünnepelt költő. Háromszor tüntették ki Baumgarten díjjal (1932, 1937, 1944). A Baumgarten-kuratórium elnöke Babits Mihály volt. József Attila-díjat is kapott műfordításaiért.Kossuth-díjban is részesült.

A tanítvány hálája: Szabó Lőrinc ellentmondásos viszonyukról A Tücsökzene kötet Babits című alkotásában vall Ezt a verset Babits halála után is könnyes szemmel olvasta fel Szabó Lőrinc:

243BabitsMit láttam benned? Hőst, szentet, királyt.Mit láttál bennem? Rendetlen szabályt.Mit láttam benned? Magam végzetét.Mit láttál bennem? Egy út kezdetét.Mit benned én? Gyászt, magányt, titkokat.Mit bennem te? Dacot és szitkokat.Aztán, mit én? Jövőm rémálmait.S te? Egy torzonborz állat vágyait.És? Istent, akit meg kell váltani?Te? Hogy jönnek a pokol zászlai.S később Hogy az ellenség én vagyok.S én? Azt, akit soha el nem hagyok.Te, tíz év múlva? – Tán még is fiad?S én húsz év múlva? Láss már égi Vak!S húsz év múlva te? Nincs mit tenni, kár.Húsz év múlva én? Nincs mit tenni,fáj.S a legvégén , te? Igy rendeltetett.S én, ma s mindig? Nincs senkim kivüled.

VégeAndalics PetraKiss Benjámin BenedekSzekér ÁrminNagy Roland